Ugrás a tartalomhoz

Trnava (Gornji Bogićevci)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trnava
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségGornji Bogićevci
Jogállásfalu
Irányítószám35429
Körzethívószám(+385) 34
Népesség
Teljes népesség150 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság133 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 15′ 58″, k. h. 17° 17′ 06″45.266000°N 17.285000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 58″, k. h. 17° 17′ 06″45.266000°N 17.285000°E
SablonWikidataSegítség

Trnava (1910-től 1991-ig Gornja Trnava) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Gornji Bogićevcihez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 58, közúton 64 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 31, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re keletre, a Psunj-hegység lejtői alatt, Okucsány és Újgradiska között, a Trnava-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai Gornji Bogićevci délkeleti határában feküdtek a középkorban Sztárcsa és Tornova („Ztharcha et Thornowa”) királyi birtokok, melyek 1328-ban birtokcserével a túrmezei csicsáni birtokért cserébe kerültek a johanniták birtokába. A területtől nyugatra fekvő lesznicai és racessai birtokok már 1312 óta a rend birtokában voltak. Így egy hatalmas területű, egységes birtok jött létre, mely nagy jövedelmet biztosított a rend számára. Sztárcsa és Tornova megszerzése után az utóbbi birtokon a rend elkezdte építeni Szent János várát („castrum sancti Johannis”), melyet már 1361-ben említenek a rend priorjának egyik oklevelében. Amikor 1403-ban az akkori prior Bebek Imre fellázadt a királyi hatalom ellen Zsigmond híve Maróthy János macsói bán erővel foglalta el a várat és elűzte onnan a johannitákat, akik Boszniába menekültek. A várat valószínűleg lerombolták a király hívei, mivel ezután már nem említik. Tornova birtoka ezután is a rend kezében maradt egészen a középkor végéig, mint ahogyan 1495-ben és 1507-ben is említik. A nevet a pataknév és a falu neve őrizte meg az utókor számára. A vár maradványai Gornji Bogićevci délkeleti határában, a „Bedem” nevű régészeti lelőhelyen találhatók.

A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet. A török uralom idején Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Ternava” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ternava” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ternava” néven 74 házzal, 7 katolikus és 371 ortodox vallású lakossal találjuk. [3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

1857-ben 202, 1910-ben 413 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 96%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb, 7%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 1-jén a „Bljesak-95” hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 178 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
202 216 264 381 399 413 430 476 422 415 459 484 471 414 213 178

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]